Egyesületünk megalapítása óta előtérbe helyezi az elszakított nemzetrészeken élő magyarsággal való személyes kapcsolatokat. Nem felejtkeztünk el azonban híres magyarjainkról sem. Madách Imre születésének 200. évfordulóján a nagy íróra emlékeztünk a kis körutunkkal, melynek során végig jártuk életének fontos állomásait. Eleget tettünk az alsósztregovai Madách-kastély dolgozói felhívásának miszerint: „Látogassák meg az alsósztregovai Madách-kastélyt!”

Első megállónk: Csesztve a Madách Kúria - Madách Imre Emlékmúzeum, amely Magyarország egyetlen Madách-emlékhelye, gazdag kiállítási anyagával végigkíséri az író munkásságát. Véletlenül belecsöppentünk a falunap rendezvényébe. A Házdíszítés verseny igazi családi élményt jelent a nézőknek is. 

Következő megállónk Palócország fővárosa: Balassagyarmat. A bicentenárium alkalmából „Madách 200 - Nógrádból a halhatatlanságba” nyitott időszaki tárlatot a Palóc Múzeum. Leróttuk tiszteletünket a Legbátrabb város egykori hősei előtt is.

Mikszáthfalva/Szklabonya: Mikszáth Kálmán emlékház, ahol életének legfontosabb éveit töltötte egyik legolvasottabb magyar író, Mikszáth Kálmán. A kiállítás során megismer-hettük író életét és irodalmi munkásságát.

Szállásunkat egy losonci hotelben töltöttük, ahol egy magyar lakodalomba csöppentünk, így a fárasztó nap után nem pihentük ki fáradalmainkat.

Alsósztregova Madách-kastély. A kiállítás Madách Imre életének és világhírű művének állít emléket. Az ember tragédiája című művet ötven nyelvre fordították és a világirodalom legnagyobb alkotásai között jegyzik. Döbbenetes az író jövőbe való látása: „Ádám megrendülve szembesül azzal, hogy eltűnt a haza, a hon, az otthon, a család…” De nem adja fel és végtelen küzdelemre hív: „Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál.” Jövőbe vetett hittel helyeztük el a Héthatár Nemzetismereti Egyesület koszorúját Madách Imre síremléke előtt. 

Kékkő a Balassák vára teljes felújítás miatt zárva tart. Így Szécsényben egy bőséges ebéddel és egy rövid sétával zártuk a Madách 200 emléktúrát.

Egy valamikor gazdag és szép napokat megélt büszke magyar közösségből a Dél-Erdélyi Abrudbányán mára közel 40 magyar lelket számlálnak. Ide vezetett az utunk. Útközben kis kitérővel meglátogattuk Köröstárkányban Gábor Ferenc író barátunkat. Aki több könyvében megírta a köröstárkányi és kisnyégerfalvi „magyar írtást” 1919-ben. (Ami a történelemkönyvekből kimaradt.) Továbbá szervezésével megépítették az áldozatok emlékművét.

Abrudbányán minden évben magyar napot tartanak. Az idei azért volt különleges, mert emléktábla avatására is sor került. I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem 1723-ban itt alapította meg az első szakiskolát. Az épület még ma is áll, így a Magyar Állam támogatásával emléktábla avatásra került sor az egykori épület falán. A református templomban az Istentisztelet és köszöntők után a 100 fős Udvarhelyszéki Napkorona Népdalkör fergeteges előadására került sor.

Magyar és román méltatások után az emléktábla avatására került sor. A szónokok elismerően szóltak I. Apafi Mihály fejedelem tevékenységéről, aki abban a nehéz, háborúk által dúlt „haldokló Erdélyben” igyekezett jó döntéseket hozni.   A Fehér megyei RMDSZ képviselő kihangsúlyozta: „Itt, Abrudbányán, valóban jól egyeznek a nemzetiségek, lehet a kicsit is tisztelni. Az itteni magyarságot kétszer is kiirtották, és mi mégis itt vagyunk! Mi itt vagyunk itthon, mi itt érezzük jól magunkat, velünk számolni kell!”.

A magyar és román himnuszok elhangzása után a rendezvény a Református parókia udvarán folytatódott, magyar pálinka, abrudbányai gulyás, tápiógyörgyei palacsinta és csíki sör kóstolókkal, melynek során elfogyott 1000 palacsinta, 3 hl sör, 2 bogrács gulyás és az összes pálinka, amit Gyöngyösről vittünk. A pálinka hatása olyan eredményes volt, hogy a román méltóságok (polgármester, képviselők…) egy idő után már felszabadultan magyarul beszéltek.

Második napon rövid sétát tettünk a megmenekült és újra éledező Verespatakon, valamint  Erdélyi-Érchegységben található Detunáták szemet gyönyörködtető képződménye, bazaltorgonái nyűgöztek le, ahogyan a nagy írót, Jókai Mórt is amikor Szegény gazdagok regényének helyszínét kereste a Mócföldön. „Az ember lelke elvész e látvány előtt! Olyan fenségesen emelkedik a természet alkotta remekmű egyenesen ki a földből, mint egy óriási templom homlokzata…”.

, 

A felvidéki kis település Hanva legismertebb híressége Tompa Mihály költőnk, aki itt élt, itt volt református lelkész. Rajta kívül sok ismert művész, tudós, alkotó született vagy tevékenykedett a faluban.

Az Agrárius Kft. Nefelejcs Cukrászda és Kávézó területén gyűjtik össze azokat az értékeket, amelyeket a felvidéki magyarok több mint 100 éves elszakítottságuk alatt alkottak. Az itt található szobrok, emléktáblák, kiállítótermek, könyvtár és események mind-mind egy embernek Juhász Istvánnak köszönhető. Juhász István, helyi lakos, lokálpatrióta az Agrárium Kft. vezetője, a Magyar Kultúra Lovagja. Nevéhez fűződik két helyi kastély felújítása, egy szabadtéri szaborpark, a Fészek kiállítóterem, a falu szülöttei szoborcsoport létrehozása. A faluban él László Ottó kovács, iparművész, aki ma is itt alkot.

Benedek László - az egykori jóbarát - emléktábla avatására került sor a Nefelejcs Cukrászda falán, halálának egy éves évfordulóján. Benedek László a Gömöri Fotóklub elnöke, több nemzetközi elismeréssel, díjjal rendelkező természetfotós, barlangász, a Magyar Kultúra Lovagja. „Ha az ember szabadságot kap, akkor szárnyal” (Benedek László)

Két éve készültek rá a szervezők, s nagyot alkottak. Mi pedig arra készültünk, hogy tiszteletünket tesszük a költő előtt. Petőfi születésének 150-ik évfordulóján gimnazistaként végig jártuk a nagy magyar költő születési helyéhez kapcsolódó településeket, Kiskőröst és Kiskunfélegyházát. Akkor még Kiskőrösön a szülői ház egyszerűsége a nagyhírű költőnk vitatott születési helyét képezte.   

50 évvel később a szülőház és környezete méltón képviseli a 26 évesen (elhunyt?) eltűnt költőnk születési helyét. Egyesületünk tagjai személyesen is ismerik a nagyrédei vállalkozó – Petőfi kutató ezirányú tevékenységét. Aki a mai napig állítja, hogy Barguzinban megtalálta a Szibériába hurcolt Petőfi Sándor csontvázát.

Lakitelken csodájára jártunk a Hungarikum Liget látványosságainak. Ahol megtalálhatók a magyarság értékeinek csodálatos művei, szabadidő, gyógykezelés és pihenés lehetőségei. Ezt mindenkinek látnia kellene!

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban újra lenyűgözött bennünket a Feszty körkép történelem hű látványosságai és hanghatásai.